A minta infravörös spektruma leginkább egy metoxi- vagy metakrilát-funkcionalitásokban gazdag szerves anyaggal konzisztens, valószínűleg kapcsolódó alifás, aromás és karboxil/észter csoportokkal. A könyvtárkeresés a 2-Hidroxihexándialt adta a legközelebbi egyezésként nagyon alacsony megbízhatósággal (0,15), és a Top‑15 könyvtárkonszenzus a metoxi/metakrilát kémia felé mutat. A spektrális jellemzők magukban foglalják a kiemelkedő C–O–C aszimmetrikus nyújtást 1267 cm⁻¹-nél, ami az éter/metoxi egységekre jellemző, az alifás C–H deformációs sávokat 1462, 1434 és 1384 cm⁻¹-nél, egy aromás C–H síkra merőleges hajlítást 671 cm⁻¹-nél, és egy széles O–H sávot 3443 cm⁻¹-nél, ami hidrogénkötéses hidroxilcsoportokra (nedvesség vagy alkohol) utal. További sávok 1517 cm⁻¹-nél (aromás gyűrű rezgések) és 1627 cm⁻¹-nél (alkén C=C) aromás gyűrűk és telítetlen szerkezetek jelenlétét sugallják, talán egy metakrilát polimer vagy egy kis molekulájú észter részeként. Azonban egyes csúcsokra alternatív hozzárendelések is léteznek (pl. nitrocsoortok 1517/1337 cm⁻¹-nél, amid 1297 cm⁻¹-nél, és szervetlen karbonátok/szulfátok alacsony hullámszámoknál), amelyek bizonytalanságot okoznak. A pontos azonosítatlan marad; a minta lehet egy komplex keverék vagy metakrilát alapú anyag szervetlen szennyeződésekkel. További ellenőrzés javasolt.